Balesetem

Lábtörés
(2012.09.09)

Miután megkapta Lora a védőoltásokat már jöhettek látogatók, elsőként Gyöngyiék látogattak meg. Nagyon kedvesek voltak, annyi mindent kapott Lora. Szuper volt, de amikor mentek haza rosszul léptem és a lábfejem magam alá fordult. Szerencsére Lorának nem lett semmi baja csak egy kicsit megijedt. Borzalmasan fájt és feldagadt.

Megfürdettük Lorát és átmentünk Berénybe a kórházba, hogy megnézzék nem e esetleg eltört.

Mi arra gondoltunk, hogy csak megrándult és azért van annyira felpüffedve.

Sajnos nem lett igazunk törést állapítottak meg. Nagyon ideges lettem, hiszen nekem Lorát el kell látnom és fekvő gipszben ez nem fog menni. Ami még nagyobb gáz, hogy minden nap injekciót kell kapnom, hogy ne kapjak trombózist, ami mellett nem lehet szopiztatni. Ez miatt kikészültem és elsírtam magam, hiszen végre sikerült a szopiztatás és tejem is van és most még is fel kell hagynom vele. Ezt nem tudtam elfogadni, meg is mondtam, hogy nem vagyok hajlandó, de a doki nagyon kiakadt és leugatott. Szerencsére  megértő volt és keresett nekem egy olyat, ami mellett szopizhat Lora és nem lesz semmi baja.

Másnap reggel jött anya és sokat segített, főzött és mikor Lara fenn volt akkor hozta, mert nekem fekvő gipszbe kellett feküdnöm. Borzalmas volt ez a helyzet, de a fájdalom még borzalmasabb volt, nagyon fájt.

Szerencsére másnap levették a fekvőt és kaptam egy tépőzáras csizmát, amit le tudtam venni és rá is állhattam, csak az volt a baj, hogy nem tudtam. Az első napokban járókeret volt az legjobb barátom, majd egy járóbot.

Anya és Gábor anyukája felváltva jöttek, hiszen Gábornak dolgoznia kell, segítettek  ellátni Lorát és főzni.

Egy lábtörés soha nem jön jókor, de ez a lehető legrosszabb  időben. Hihetetlen, hogy  ilyen szerencsétlen vagyok.