Bécs Advent!!
(2013.12.14)
Nyáron nem voltunk nyaralni és kettesben Gáborral sem voltunk sehol egy jó ideje, így elhatároztuk, hogy elmegyünk egy egy napos kirándulásra. Bécsre esett a választás, mert szerettem volna megnézni
Schönbrunn-i Kastélyt. Az karácsonyi vásár annyira nem hozott lázba, de azért jó kis programnak ígérkezett.
Kicsi Lorára anya vigyázott, mindent átbeszéltünk, hogy mikor, mit és hogyan szoktam csinálni, hogy a megszokott napja ne nagyon legyen más, mint velem. Persze más volt, mert nem én voltam vele és ráadásul egész nap. Ilyen még soha nem volt. Anyát nagyon szereti, sokszor látja és jól el van vele, de azért én picit aggódtam. Azt tudtam, hogy nem fog sírni, mert anya úgy is elbolondítja. Fura volt nekem is, hogy egész nap nem látom, nagyon hiányzott, sokat gondoltam rá, hogy vajon mit csinálhat.
Az indulás előtti éjszaka borzalmas volt. 10 körül felébredt és nem akart visszaaludni. Sehogy nem bírtam elaltatni, már nagyon ideges voltam, mert én is szerettem volna aludni, hiszen 4 kor kelnem kellett. Végül ott aludtam vele a szobájában lévő ágyon, ami nem volt valami kényelmes, de ez van. Valamikor hajnal 2 kor mentem vissza a saját ágyamba. Biztosan megérezte, hogy készülünk valahová.
Reggel mikor eljöttünk még aludt bár már nem sokáig 6 körül felkelt.
Anyával nagyon jól el volt, párszor keresett minket, de nem sírt.
Persze ebéd után nem akart aludni, így anya úgy döntött ezen a napon nem alszik, inkább mint, hogy sírjon.
Egész nap csak játszottak. Lora nagyon élvezte, mert hát én is sokat foglalkozok vele, de azért közel sem tudok ennyit, hiszen mellette nekem van mit csinálnom.
Este hétre azért rendesen kidőlt. Mikor 10 kor hazaértünk szépen aludt és persze fel sem kelt reggelig. Így mi is tudtunk aludni. Reggel nagyon boldog volt, hogy itthon vagyunk és persze mi is mert nagyon hiányzott.
Jól éreztük magunkat, nagyon jó volt kicsit kimozdulni. Igaz a kastélynak csak az udvarát láttuk, de az nagyon szép volt. A vásáron rengetegen voltak, az már nekem kicsit sok volt.
 |
| Szivivel. |
